Budapest, XVI. kerületi Rácz Aladár Zene-
Tánc-, Képző - és Iparművészeti
Alapfokú Művészeti Iskola
1165 Budapest, Táncsics utca 7.
Tel: 407-2407, 403-2093

Főoldal | Híreink | Alapítványi hírek | Események | English | Deutsch
Iskolánk | A zene öröm | Felvételi | Tanszakok | Tanáraink | CD-ink | Zenekaraink | Szolgáltatásaink
Elérhetőségeink | Dokumentumok | Galéria | üzenőfal | Linkek | RAZ Stúdió

Zeneiskolánk

- amely a kiváló cimbalommûvész, Rácz Aladár (1886-1958) nevét viseli - 1967 óta mûködik, azóta gyerekek és fiatalok ezrei tanultak nálunk muzsikálni. A belvárostól kissé távolabb esõ, 75.000. lakosú kertvárosi kerületben fontos közmûvelõdési szerepet töltünk be, hiszen házhoz hozzuk a komolyzenei hangversenyeket.

Intézményünk Budapest XVI. Kerületében, Mátyásföldön, HÉV-vel, autóbusszal, személygépkocsival egyaránt jól megközelíthetõ, csöndes szép utcában található. Új épületünkben, melyet 2001-ben vehettünk birtokba, több mint húsz hangszigetelt teremben folyik az oktatás , de diákjaink és a szülõk kényelmét szolgálva a kerület általános és középiskoláiba is kijárnak tanáraink. Kiváló akusztikájú, klímaberendezéssel ellátott, 145 fõs koncerttermünk stúdiófelvételre is alkalmas. Jó idõben kisebb hangversenyeink a hangulatos zeneudvarban kerülnek megrendezésre. A legnagyobb, öt-hatszáz fõt vonzó rendezvényeinknek az Erzsébet-ligeti Színház nagy terme ad otthont. Diákjaink száma meghaladja a 800-at , velük több mint ötven tanár foglalkozik egyéni és csoportos órák keretében. A jelentkezõk több mint húsz tanszakból válogathatnak.

Zeneiskolánkban összesen 15 együttes kínál lehetõséget közösségi muzsikálásra: vonószenekar, tücsök zenekar (azaz a legkisebbek vonószenekara ), csellóegyüttes, fúvószenekar, blockflöte-, fuvola-, klarinét-, szaxofon-, gitár-, ütõegyüttes, népzenei csoport, historikus zenei együttes, Orff-csoport, big band, továbbá szimfonikus zenekar, amelynek tanárok, szülõk, és idõsebb növendékek a tagjai.

Rácz Aladár cimbalomm�vész

A cimbalom virágkorában született Rácz Aladár 1886. február 28.-án. Jászapátiban, egy 14 gyermekes családban. Apja cigány származású muzsikus, édesanyja, Balázs Judit magyar család gyermeke volt.

Korán megmutatkozott a kis Aladár zenei tehetsége. Apja zenekarától, a nóták és cigánydalok világától jutott el a hagversenytermekig, szorgalmas, állandó tanulni vágyással, önfejlesztéssel. 16 évesen, Budapesten az Emke kávéházban muzsikált majd Párizsba utazott, ahol 25 esztend�t töltött el.

Zenei fejl�désének els� fordulata 1915-ben, Genfben következett be. Itt találkozott Ernest Ansermet karnaggyal és Igor Stravinsky zeneszerz�vel, akik hatására alakította át el�adói repertoárját, tanulmányozta a barokk zene díszítés-technikáját, el�adási problémáit. Este a mulatókban kereste kenyerét, nappal tanult társadalom-tudományt, szociológiát, filozófiát, a cigányság eredetét. Tanulmányozta a barokk zenei kottákat és rengeteget gyakorolt hangszerén.

1926-ban adta els� önálló komolyzenei hangversenyét Zürich-ben majd Lausanne-ban. A kritika lelkesen fogadta, Saint-Seans a “cimbalom Lisztje és Paganinije” – ként említette. Koncertjein felesége, Yvonne Barblan, svájci származású m�vészn�, zongorán kísérte. Ett�l kezdve a zeneszerz�k figyelme feléje és a cimbalom felé fordult. Stravinsky Rácz Aladárnak írta a “Waltz és Polka”, a “Renard”, a “Ragtime" 11 hangszerre írott m�vét, melyben nagy szerepet kapott a cimbalom. Kósa György, Bartók Béla és Kodály Zoltán is alkalmazta a cimbalmot zenekari m�veikben. Barátságuk Rácz Aladárral egy életen át tartó kapcsolatként a kölcsönös tiszteleten alapult. 1929. december 22.-én a “Háry János” bemutatóján Ernest Ansermet vezényelt Genfben, ahol Rácz Aladár játszotta a cimbalom szólamot. Meghódította a világot, játszott Párizsban, Rómában, Kairóban, Svédországban és Svájcban, ahol hangversenyein ízléssel ötvözte barokk zenei repertoárját a magyar és román népzenei improvizációival.

1937-ben Budapesten, a Zeneakadémián tartott a Rácz házaspár emlékezetes hangversenyt. A Zeneakadémia tanáraként 1938-58 között / haláláig / tanított, és sokat újított. A tanítási anyagot úgy állította össze, hogy hangsúlyt kapjon a zeneirodalom remekm�vei, a barokk clavecin - irodalom, - Scarlatti, Couperin, Rameau, Lully, Bach. A cembalo irodalom mellett fedezte fel a heged� darabokat, Paganini capriccióit, J. S. Bach szóló szonátáit, melyeket lelkesen tanított növendékeinek. Egy-egy technikai problémára, személyre szóló et�döt komponált. Új fajta ver�ket készített, átalakította a cimbalmot, hogy tökéletesen megfeleljen a hangzás az elképzelésének. Növendékei közül Gerencsér Ferenc és Szalai József cimbalom-duóban koncerteztek zenekari és szóló esteken.

Rácz Aladár érdeme, hogy a cimbalom koncertinstrumentummá emelkedett. Barátai, muzsikus társai szerették és tisztelték �szinteségéért, kiváló zenei képességeiért és emberi nagyságáért. Yehudi Menuhin meglátogatta a házaspárt, ha Budapesten járt. Bartókék, Kodályék, Tóth Aladár és Szabolcsi Bence rendszeres levelezésben állt a Rácz házaspárral.

Rácz Aladár 1946.-ban az els�k között kapott Kossuth-díjat. Sajnos 56 éves korában megbetegedett, ezután már csak otthon a Torbágyi úti kis házban tanított. Itt vette fel a rádió és a televizió a koncertjeit és riportjait a m�vésszel.

1958. március 28.-án hajnalban, otthonában, csendesen hunyt el.


(c) 2006 Rácz Aladár Zeneiskola - info@razeneiskola.hu


Adminisztrációs felület